Okosotthon megoldások a gyártásban?

A NEWtechtalk vendége volt Dr. Galambos Péter, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ vezetője. Masa Attilával, az Indeveyes Technology Kft. alapító-vezérigazgatójával olyan izgalmas témákról beszélgettek, mint: hogyan jelennek meg a közösségi média, vagy akár az okosotthon technológiák megoldásai a gyártásban? Mi köze a Messengernek az anyahajók kommunikációs rendszeréhez? Vajon mit hoz a társdalomnak az ipar 4.0? A tanulságos podcast az alábbi linken hallgatható meg.

Látogatók Központunkban

Vendégeink voltak a Győr Szigeti Nyugdíjas Klub vidám csapata! Egyrészt megtekintették a Neumann János Informatikai Karon az IT Evolúció kiállítást Kutor László, a tárlat létrehozójának vezetésével. A kibővített kiállítás az információs forradalmakat kiváltó találmányok kiemelkedően fontos és magyar vonatkozású tárgyait mutatja be – a vendégek olyan ritkaságokat is kipróbálhattak, mint egy fénylámpa, és szikratávíró. A program másik eleme az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon belül működő Beyczy Antal iRobottechnikai Laboratórium (BARK) meglátogatása volt, ahol kutatók és hallgatók közérthetően mutatták be a az orvosi robotrendszereket, speciális 3D nyomtatót. A Cruzer szerviz-robot hatalmas sikert aratott – a visszajelzések alapján a közel 80évesekből álló csapat nagy élvezettel hallgatta végig az előadásokat.

Nyílt Nap – hatalmas érdeklődéssel

A Neumann János Informatikai Karon hatalmas érdeklődés mellett tartottak nyílt napot a felvételi kampány részeként február 4-én. Az eseményen a budapesti szakközépiskolák mellett a vidéki intézményekből is érkeztek diákok. A program része volt az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő Bejczy Antal iRobottechnikai laboratórium megtekintése is, ahol Dr. Galambos Péter, a laboratórium vezetője, Dr. Nagy Enikő, Nagyné Eelek Renáta és Nagy Tamás tartott látványos robotbemutatóval egybekötött előadást.



Logo picker

Az Egyetemi Kutató és Innováció Központban (EKIK) működő Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) fiatal csapata olyan mesterséges inteligenciára épülő megoldásokon dolgozik, amelyek előmozdítják a robotok alkalmazását olyan új területeken, mint az élettudományi laboratóriumok.

A videón látható alkalmazás egy saját fejlesztésű eljárás validációja, amely szimulált virtuális környezetben teljesen automatikusan, nagy tömegben generál felcímkézett tanító adatokat, fotorealisztikus képek formájában. Ezzel az eljárással szinte teljesen kiküszöbölhető a rendkívül időigényes kézi címkézés és jelentősen felgyorsítható a “bin-picking” típusú feladatok megoldása.

A Dr. Galambos Péter vezette kutatócsoport a Kiberorvosi Kompetencia Központ projekt keretében ilyen és hasonló megoldásokat fejleszt, amelyek segítenek a hazai és külföldi vállalatok folyamatainak hatékonyság javításában a legkorszerűbb robottechnikával a gyártóipar mellett olyan területeken is, mint a gyógyszerkutatás, vagy a biológiai laboratóriumok világa.

A kutatás az Európai Unió és az NKFIH finanszírozásában valósult meg a 2019-1-3-1-KK-2019-00007 projekt keretében.


World Robotics 2021 – éves jelentés a szervizrobotokról

A professzionális szolgáltató robotok piaca világszerte elérte a 6,7 milliárd dolláros forgalmat, ami 2020-ra 12%-os növekedést jelent. A fogyasztói szolgáltató robotok forgalma is emelkedett 16%-al, így ennek a területnek a forgalma 4,4 milliárd dollárra nőtt, olvasható a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) éves jelentésében.

A professzionális szervizrobotok öt legfontosabb alkalmazási trendjét a globális világjárvány okozta extra kereslet befolyásolta:

  1. Az autonóm mobil robotok (AMR) és a kézbesítő robotok forgalma 11%-kal, több mint 1 milliárd dollárra nőtt. Az eladott eszközök többsége beltéri környezetben, termelésben és raktárakban működik. A tendencia a rugalmas megoldások irányába mutat, így az AMR-ek vegyes környezetben, pl. targoncákkal, más mobil robotokkal, vagy emberekkel is együttműködnek. A szállítórobotok számára is komoly piaci potenciállal kecsegtet a közforgalmú kültéri környezetekben, pl. az áru házhozszállítás utolsó szakaszában. A legtöbb országban azonban a szabályozások még nem teszik lehetővé az ilyen robotok széleskörű alkalmazását.
  2. A professzionális takarítórobotok iránti kereslet 92%-kal nőtt. A Covid-19 világjárvány miatt megnövekedett higiéniai követelményekre válaszul több mint 50 szolgáltató fejlesztett ki fertőtlenítő robotokat, amelyek fertőtlenítő folyadékot permeteznek, vagy ultraibolya fény használatával működnek. Gyakran meglévő mobil robotokat alakítottak át fertőtlenítő robotokká. A kórházak és más nyilvános helyek jelentik a nagy potenciált a fertőtlenítő robotok számára. A professzionális padlótisztító robotok értékesítése 2021 és 2024 között várhatóan évente átlagosan kétszámjegyű növekedést mutat.
  3. Az orvosi robotika piaci részaránya 2020-ban a teljes professzionális szolgáltató robotforgalom – főként a robotsebészeti eszközöké – 55%-át tette ki. A forgalom 11%-al nőtt, elérve a 3,6 milliárd dollárt. A rehabilitációs és nem invazív terápiához használt robotok óriási mértékben növekvő száma ezt az alkalmazást teszi a legnagyobb darabszámú orvosi alkalmazássá. Az orvosi robotok beszállítóinak mintegy 75%-át Észak-Amerikában és Európában működő cégek teszik ki.
  4. A globális világjárvány további keresletet teremtett a szociális robotok iránt, amelyek segítenek például az idősotthonok lakóinak abban, hogy a társadalmi távolságtartás idején kapcsolatot tartsanak barátaikkal és családtagjaikkal.
  5. A vendéglátóipari robotok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, 249 millió dolláros forgalmat generáltak és az előrejelzések szerint a forgalom tovább nő. Az étel- és italkészítéshez használt robotok iránti kereslet óriási mértékben nőtt – a forgalom majdnem megháromszorozódott, és elérte a 32 millió dollárt. A Covid-19 világjárvány fokozott figyelmet keltett az élelmiszerekkel való érintkezés elkerülésére.

A teljes, angol és német nyelvű cikk itt érhető el.

A Gábor Dénes-díjasok Klubjának eseménye az EKIK-ben

A Gábor Dénes-díjasok Klubja (GDDK) 2018. november 23-án tartotta rendezvényét az Óbudai Egyetem (ÓE) Egyetemi Kutató-, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) Bejczy Antal iRobottechnikai Központjában. A rendezvény a mérnöki és egészségügyi interdiszciplináris területek köré szerveződött, az orvosi robotika területétől a mesterséges hasnyálmirigyig.

Az estet Dr. Darvas Ferenc, a GDDK elnöke nyitotta meg, majd Dr. Gáti József, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese köszöntötte a Klubot. Prof. Dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem alapító rektora rövid beszédet tartott az EKIK alapításáról és küldetéséről, ezen belül is egy főiskolai hagyományokkal rendelkező intézmény humboldti felsőoktatási és kutatási fellegvárrá válásáról.

A köszöntő beszédeket követően prof. Dr. Kovács Levente, az EKIK PhysCon Kutatóközpontjának vezetője, aki a kiber-orvosi rendszerek területén kiírt ERC Stg pályázatukkal kapcsolatos eredményeket emelte ki, a digitális egészségügy előnyeivel és aktuális kérdéseivel kezdte. A hallgatóság hallhatott a központ rákterápiával kapcsolatos, “Megszelídített rák” elnevezésű törekvéséről is az ERC-ösztöndíj keretein belül: ez a projekt olyan személyre szabott terápiát javasol, amely korlátozhatja a daganat növekedését, lehetővé téve a beteg számára, hogy kontrollált módon együtt éljen a daganattal. Az előadás a mesterséges hasnyálmirigy ellenőrzési szempontjaival zárult.

A következő előadást Dr. Kozlovszky Miklós, az EKIK Bio-tech Kutatóközpont vezetője tartotta. A központ jelenleg a telemedicina és az élettani adatok körüli kutatásokkal foglalkozik, többek között a mozgásminták alkalmazásával a telerehabilitációban. Az előadás kiemelte a folyamatos EKG-monitorozás fontosságát a hirtelen szívelégtelenség megelőzésében. Emellett bemutatták a központ orvosi képalkotással és képfeldolgozással kapcsolatos eredményeit is.

Az előadók közül utolsóként Dr. Haidegger Tamás, az EKIK igazgatója mutatta be a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ legújabb eredményeit az ipari és orvosi kiber-fizikai rendszerek területén. Külön figyelmet kapott a központ Magyarországon egyedülálló da Vinci sebészeti robotja, amely a da Vinci Research Kit mellett a központ infrastruktúrájának egyik legfontosabb eleme. A hallgatóság hallhatott a műtétek részleges automatizálására irányuló kutatásról, amelynek célja, hogy bizonyos részfeladatok autonóm elvégzésével csökkentsék a sebész kognitív terhelését. Az előadás kitért a sebészeti ontológiákra, a sebészeti adatok gépileg olvasható leírására is. Bemutatásra került továbbá a központ sebészeti oktatással kapcsolatos munkája is, beleértve a sebészeti képzési fantomok és a sebész készségszintjének felmérésére szolgáló adatgyűjtő rendszerek gyártását. Az előadást az orvosi és ipari robotika szabványosítási és biztonsági kérdéseivel kapcsolatos néhány gondolat zárta.

Az előadások után a vendégek megtekinthették és kipróbálhatták a robotikai központ infrastruktúráját és az aktuális kutatási projektek bemutatóit. Használhatták a da Vinci teleoperációs robotot egy egyszerű gyakorlatban, és láthatták a KUKA LBR iiwa kollaboratív robotot, amely ultrahangos méréseket végez autonóm módon egy mellfantomon, amelynek célja az emlő-konzerváló műtétek sikerességének növelése. Az ipari robotika virtuális valóságon alapuló oktatásának egyik elemeként a központ Fanuc robotját egy okostelefonon keresztül vezérelt labirintusban lehetett navigálni. A látogatók emellett láthatták, amint kisebb, együttműködő robotkarok egy fejlett 3D-s látórendszer segítségével tárgyakat szednek ki. A rendezvényt élénk eszmecsere követte, ahol a technikai kérdések mellett a robotika társadalmi-gazdasági vonatkozásai is szóba kerültek. Az Egyetemi Kutatási, Innovációs és Szolgáltató Központ várja a kutatási témák iránt érdeklődő hallgatókat, és nyitott más vezető intézetekkel és ipari partnerekkel való K+F együttműködések kialakítására is.