Kiberorvosi szakmai nap az Óbudai Egyetemen

Kiberorvosi Szakmai Napot rendezett az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) nyertes pályázatát megvalósító szervezeti egység, valamint konzorciumi partnerei (3DHISTECH Fejlesztő Kft., ELKH Természettudományi Kutatóközpont). A 2019-1-3-1-KK-2019-00007 azonosítószámú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit mutatták be.

Az Óbudai Egyetemen folyó kibermedicina-kutatások egyik alappillére a 2016–2021 között zajló, Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott tumormodellezés és személyre szabott terápiaoptimalizálás fókuszú „Tamed Cancer” elnevezésű kutatási projekt volt – hangzott el a projektet bemutató sajtótájékoztatón. A 2021 októberében lezárt kutatási projekt az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, tudományos kiválósági programjának keretében került kiválasztásra. A projektet az Óbudai Egyetemen az Élettani Szabályozások Kutatóközpontja (PhysCon) valósította meg, Prof. Dr. Kovács Levente rektor vezetésével.

A sikeres ERC pályázat révén az egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központja 2020 márciusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a vállalati innováció és az egyetemi kutató-fejlesztő képesség szinergiáit kihasználva teremtsen új értéket a kiberorvoslás – elsősorban a daganatterápiák és a cukorbetegség különböző területein, tekintetében.

A KIKOK konzorcium, a 3D HISTECH Kft. és az ELKH TTK részvételével a daganatterápiák, a digitális patológia és a cukorbetegek életét segítő technológiák körében végez egyedülálló fejlesztéseket. A KIKOK üzemeltetése és fenntartása az Óbudai Egyetemen stratégiai célja, a konzorciális partnerekkel szorosan együttműködve, kiemelve az egyetem egészségügyi informatikai és mérnöki fókuszterületét – hangsúlyozta Dr. Galambos Péter, a KIKOK igazgatója.

Fókuszterületek

Az ERC kutatási program tematikáját követve a daganatok viselkedésének matematikai modellezése és a „smart terápiás” algoritmusok kidolgozása az egyik fő terület, amelyben a PhysCon csoport kutatói vesznek részt.

A másik kiemelt vállalás a cukorbetegséggel kapcsolatos döntéstámogató technológiák fejlesztése. Ez a kutatási vonal kiterjed egyebek mellett az okos eszközök érzékelőiben rejlő lehetőségek kiaknázására, így például a fizikai aktivitás vércukorszintre gyakorolt hatásának becslésére, illetve olyan felhőalapú technológiák létrehozására, amelyek hatékonyan támogatják az okostelefon alkalmazások mögött dolgozó MI algoritmusok fejlesztését és működtetését.

A digitális patológiai kutatásokban igazán látványos feladatokat végeznek az egyetem kutatói: a virtuális valóság és a robotika eszközeivel támogatják a patológiai leletek minél hatékonyabb feldolgozását.

Konzorciális partnerekkel együttműködve

A KIKOK konzorciális partnerének nevében, a 3DHISTECH Fejlesztő Kft. részéről Dr. Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a vállalat alapítója és cégvezetője elmondta, hogy a világ első teljes patológiaimetszet-előkészítő és – kiértékelő automatarendszerét fejlesztik ki. A projekt részeként egy rutin tárgylemez festő-fedő automatát egy 3DHISTECH tárgylemez scannerrel kötnek össze. Az automatizációt egy robotkar biztosítja. A robothoz egy kamerával ellátott tárgylemez manipulátort és vezérlőszoftvert fejlesztettek. A rendszerek összehangolt működését egy a 3DHISTECH Kft. által fejlesztett program végzi el. A fejlesztés elérte az engedélyezés szintjét, piaci bemutatása megtörtént. Az Óbudai Egyetem robotikai fejlesztő csoportjával együttműködésben egy olyan tárgylemez manipulációs rendszer is készül, amely a patológiai archívumok digitalizálását támogatja.

A 3DHISTECH támogatja egy teljes sejtek izolálására és molekuláris elemzésére szolgáló laser microdissector-manipulátor-optikai szkenner rendszer fejlesztését is. A fejlesztés részeként szabadalmat nyújtottak be egy különleges, egy-sejtes felvevő és lerakó rendszerre. A rendszer három optikai és fizikai fejlesztést integrál: inverz optikai tárgylemez digitalizáló rendszer, laser microdissector és egy saját fejlesztésű egyes sejtes felvevő lerakó optikai rendszer. A rendszer fejlesztés, prototipizálás és protokoll fejlesztés stádiumában van. A fejlesztés felhasználói a patológia laborok lesznek a tumor heterogenitás molekuláris eltéréseinek a meghatározására, tumor terápia optimalizálására.

A KIKOK másik konzorciális partnerének képviseletében – az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszerrezisztencia kutatócsoportjának tudományos munkatársa számolt be a kemoterápiás kezelések optimalizálásának lehetőségéről. Dr. Füredi András elmondta: a rosszindulatú daganatok sikeres terápiája a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A kezelés egyik alapköve még mindig a kemoterápia, amit a becslések szerint a betegek közel kétharmada kap a betegsége során. A kemoterápia annak ellenére nélkülözhetetlen eszköz, hogy még napjainkban is az „egy méret jó mindenkire” elv alapján alkalmazzák, vagyis az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegek azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel lesznek kezelve, figyelmen kívül hagyva a jelentős egyéni különbségeket, amik befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. A betegek szuboptimális kezelése nem megfelelő terápiás válaszhoz, gyógyszer rezisztencia és komoly mellékhatások kialakulásához vezethet, jelenségekhez, amik miatt a terápiák a leggyakrabban sikertelenek. „A Kiberorvosi Kompetencia Központ egyik fő célkitűzése éppen a kemoterápiás kezelések egyénre szabása számítógép-asszisztált terápiaoptimalizálással és preklinikai állatkísérletekkel. Munkánk során olyan génmódosított egér emlő tumor modelleket használunk, melyek nagyban hasonlítanak az emberekben azonosított örökletes mellrákhoz: ugyanannak a génhibának (Brca1) eredményeként alakulnak ki, kezdetben ugyanolyan jól reagálnak a kemoterápiás kezelésekre, azonban rövid idő alatt pont ugyanazokkal a mechanizmusokkal válnak érzéketlenné azokra. Ezekben az egerekben a hagyományos kemoterápiás protokollok ugyanúgy elbuknak egy idő után, mint a betegekben, így a cél olyan egyedre szabott kezelési tervek elkészítése, amelyek lehetőleg meghosszabbítják az állatok életét vagy akár meg is gyógyítják őket. Ehhez folyamatosan, napról napra adatokat gyűjtünk a kísérleti egerekből (daganat mérete, egér testtömege, a kezelés hatása, a gyógyszerek mennyisége a vérben stb.), amiket felhasználunk az algoritmus-alapú terápiageneráláshoz.” fogalmazott Dr. Füredi András, majd hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez az újszerű megközelítés sikeres lehet, ha a fontos biológiai paramétereket megfelelően tudják mérni. Kimutatták, hogy az egyedre szabott kezelések átlagosan 70 %-kal hosszabbítják meg a túlélést a hagyományos terápiával szemben.

Dr. Galambos Péter igazgató kiemelte, hogy a KIKOK nem csak a támogatási időszakra vonatozó K+F célok megvalósításán dolgozik, hanem konzorciumon kívüli vállalatok igényei mentén is végez fejlesztéseket. Piaci K+F szolgáltatói minőségében az Óbudai Egyetem részt vesz többek között levegőtisztaság vizsgáló műszer fejlesztésében, és egy robottal támogatott gerincsebészeti rendszer kifejlesztésében is.

Az eredmények piacosítása

„A KIKOK fenntartható működésének érdekében az eredmények piaci hasznosítását is szem előtt tartjuk. A megvalósult fejlesztések egy részét hasznosító vállalkozásokon, „spin-off” cégeken keresztül visszük a piacra, amely modell a hazai egyetemi világban csak az utóbbi időben kezdett kifejlődni. A kiberorvosi területen, az Óbudai Egyetem vezető szerepet játszik a jó gyakorlatok kialakításában.” hangsúlyozta a központ vezetője.

A Szakmai Nap részletes programja az alábbi linken érhető el.
Megvalósítás időtartama: 2020.03.01. – 2024.02.28
Megítélt támogatás: 2.390.022.118 Ft
A konzorciumvezető támogatási összege: 909.335.977 Ft

Okosotthon megoldások a gyártásban?

A NEWtechtalk vendége volt Dr. Galambos Péter, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ vezetője. Masa Attilával, az Indeveyes Technology Kft. alapító-vezérigazgatójával olyan izgalmas témákról beszélgettek, mint: hogyan jelennek meg a közösségi média, vagy akár az okosotthon technológiák megoldásai a gyártásban? Mi köze a Messengernek az anyahajók kommunikációs rendszeréhez? Vajon mit hoz a társdalomnak az ipar 4.0? A tanulságos podcast az alábbi linken hallgatható meg.

Látogatók Központunkban

Vendégeink voltak a Győr Szigeti Nyugdíjas Klub vidám csapata! Egyrészt megtekintették a Neumann János Informatikai Karon az IT Evolúció kiállítást Kutor László, a tárlat létrehozójának vezetésével. A kibővített kiállítás az információs forradalmakat kiváltó találmányok kiemelkedően fontos és magyar vonatkozású tárgyait mutatja be – a vendégek olyan ritkaságokat is kipróbálhattak, mint egy fénylámpa, és szikratávíró. A program másik eleme az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon belül működő Beyczy Antal iRobottechnikai Laboratórium (BARK) meglátogatása volt, ahol kutatók és hallgatók közérthetően mutatták be a az orvosi robotrendszereket, speciális 3D nyomtatót. A Cruzer szerviz-robot hatalmas sikert aratott – a visszajelzések alapján a közel 80évesekből álló csapat nagy élvezettel hallgatta végig az előadásokat.

Nyílt Nap – hatalmas érdeklődéssel

A Neumann János Informatikai Karon hatalmas érdeklődés mellett tartottak nyílt napot a felvételi kampány részeként február 4-én. Az eseményen a budapesti szakközépiskolák mellett a vidéki intézményekből is érkeztek diákok. A program része volt az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő Bejczy Antal iRobottechnikai laboratórium megtekintése is, ahol Dr. Galambos Péter, a laboratórium vezetője, Dr. Nagy Enikő, Nagyné Eelek Renáta és Nagy Tamás tartott látványos robotbemutatóval egybekötött előadást.



Logo picker

Az Egyetemi Kutató és Innováció Központban (EKIK) működő Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) fiatal csapata olyan mesterséges inteligenciára épülő megoldásokon dolgozik, amelyek előmozdítják a robotok alkalmazását olyan új területeken, mint az élettudományi laboratóriumok.

A videón látható alkalmazás egy saját fejlesztésű eljárás validációja, amely szimulált virtuális környezetben teljesen automatikusan, nagy tömegben generál felcímkézett tanító adatokat, fotorealisztikus képek formájában. Ezzel az eljárással szinte teljesen kiküszöbölhető a rendkívül időigényes kézi címkézés és jelentősen felgyorsítható a “bin-picking” típusú feladatok megoldása.

A Dr. Galambos Péter vezette kutatócsoport a Kiberorvosi Kompetencia Központ projekt keretében ilyen és hasonló megoldásokat fejleszt, amelyek segítenek a hazai és külföldi vállalatok folyamatainak hatékonyság javításában a legkorszerűbb robottechnikával a gyártóipar mellett olyan területeken is, mint a gyógyszerkutatás, vagy a biológiai laboratóriumok világa.

A kutatás az Európai Unió és az NKFIH finanszírozásában valósult meg a 2019-1-3-1-KK-2019-00007 projekt keretében.


World Robotics 2021 – éves jelentés a szervizrobotokról

A professzionális szolgáltató robotok piaca világszerte elérte a 6,7 milliárd dolláros forgalmat, ami 2020-ra 12%-os növekedést jelent. A fogyasztói szolgáltató robotok forgalma is emelkedett 16%-al, így ennek a területnek a forgalma 4,4 milliárd dollárra nőtt, olvasható a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) éves jelentésében.

A professzionális szervizrobotok öt legfontosabb alkalmazási trendjét a globális világjárvány okozta extra kereslet befolyásolta:

  1. Az autonóm mobil robotok (AMR) és a kézbesítő robotok forgalma 11%-kal, több mint 1 milliárd dollárra nőtt. Az eladott eszközök többsége beltéri környezetben, termelésben és raktárakban működik. A tendencia a rugalmas megoldások irányába mutat, így az AMR-ek vegyes környezetben, pl. targoncákkal, más mobil robotokkal, vagy emberekkel is együttműködnek. A szállítórobotok számára is komoly piaci potenciállal kecsegtet a közforgalmú kültéri környezetekben, pl. az áru házhozszállítás utolsó szakaszában. A legtöbb országban azonban a szabályozások még nem teszik lehetővé az ilyen robotok széleskörű alkalmazását.
  2. A professzionális takarítórobotok iránti kereslet 92%-kal nőtt. A Covid-19 világjárvány miatt megnövekedett higiéniai követelményekre válaszul több mint 50 szolgáltató fejlesztett ki fertőtlenítő robotokat, amelyek fertőtlenítő folyadékot permeteznek, vagy ultraibolya fény használatával működnek. Gyakran meglévő mobil robotokat alakítottak át fertőtlenítő robotokká. A kórházak és más nyilvános helyek jelentik a nagy potenciált a fertőtlenítő robotok számára. A professzionális padlótisztító robotok értékesítése 2021 és 2024 között várhatóan évente átlagosan kétszámjegyű növekedést mutat.
  3. Az orvosi robotika piaci részaránya 2020-ban a teljes professzionális szolgáltató robotforgalom – főként a robotsebészeti eszközöké – 55%-át tette ki. A forgalom 11%-al nőtt, elérve a 3,6 milliárd dollárt. A rehabilitációs és nem invazív terápiához használt robotok óriási mértékben növekvő száma ezt az alkalmazást teszi a legnagyobb darabszámú orvosi alkalmazássá. Az orvosi robotok beszállítóinak mintegy 75%-át Észak-Amerikában és Európában működő cégek teszik ki.
  4. A globális világjárvány további keresletet teremtett a szociális robotok iránt, amelyek segítenek például az idősotthonok lakóinak abban, hogy a társadalmi távolságtartás idején kapcsolatot tartsanak barátaikkal és családtagjaikkal.
  5. A vendéglátóipari robotok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, 249 millió dolláros forgalmat generáltak és az előrejelzések szerint a forgalom tovább nő. Az étel- és italkészítéshez használt robotok iránti kereslet óriási mértékben nőtt – a forgalom majdnem megháromszorozódott, és elérte a 32 millió dollárt. A Covid-19 világjárvány fokozott figyelmet keltett az élelmiszerekkel való érintkezés elkerülésére.

A teljes, angol és német nyelvű cikk itt érhető el.

A Gábor Dénes-díjasok Klubjának eseménye az EKIK-ben

A Gábor Dénes-díjasok Klubja (GDDK) 2018. november 23-án tartotta rendezvényét az Óbudai Egyetem (ÓE) Egyetemi Kutató-, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) Bejczy Antal iRobottechnikai Központjában. A rendezvény a mérnöki és egészségügyi interdiszciplináris területek köré szerveződött, az orvosi robotika területétől a mesterséges hasnyálmirigyig.

Az estet Dr. Darvas Ferenc, a GDDK elnöke nyitotta meg, majd Dr. Gáti József, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese köszöntötte a Klubot. Prof. Dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem alapító rektora rövid beszédet tartott az EKIK alapításáról és küldetéséről, ezen belül is egy főiskolai hagyományokkal rendelkező intézmény humboldti felsőoktatási és kutatási fellegvárrá válásáról.

A köszöntő beszédeket követően prof. Dr. Kovács Levente, az EKIK PhysCon Kutatóközpontjának vezetője, aki a kiber-orvosi rendszerek területén kiírt ERC Stg pályázatukkal kapcsolatos eredményeket emelte ki, a digitális egészségügy előnyeivel és aktuális kérdéseivel kezdte. A hallgatóság hallhatott a központ rákterápiával kapcsolatos, “Megszelídített rák” elnevezésű törekvéséről is az ERC-ösztöndíj keretein belül: ez a projekt olyan személyre szabott terápiát javasol, amely korlátozhatja a daganat növekedését, lehetővé téve a beteg számára, hogy kontrollált módon együtt éljen a daganattal. Az előadás a mesterséges hasnyálmirigy ellenőrzési szempontjaival zárult.

A következő előadást Dr. Kozlovszky Miklós, az EKIK Bio-tech Kutatóközpont vezetője tartotta. A központ jelenleg a telemedicina és az élettani adatok körüli kutatásokkal foglalkozik, többek között a mozgásminták alkalmazásával a telerehabilitációban. Az előadás kiemelte a folyamatos EKG-monitorozás fontosságát a hirtelen szívelégtelenség megelőzésében. Emellett bemutatták a központ orvosi képalkotással és képfeldolgozással kapcsolatos eredményeit is.

Az előadók közül utolsóként Dr. Haidegger Tamás, az EKIK igazgatója mutatta be a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ legújabb eredményeit az ipari és orvosi kiber-fizikai rendszerek területén. Külön figyelmet kapott a központ Magyarországon egyedülálló da Vinci sebészeti robotja, amely a da Vinci Research Kit mellett a központ infrastruktúrájának egyik legfontosabb eleme. A hallgatóság hallhatott a műtétek részleges automatizálására irányuló kutatásról, amelynek célja, hogy bizonyos részfeladatok autonóm elvégzésével csökkentsék a sebész kognitív terhelését. Az előadás kitért a sebészeti ontológiákra, a sebészeti adatok gépileg olvasható leírására is. Bemutatásra került továbbá a központ sebészeti oktatással kapcsolatos munkája is, beleértve a sebészeti képzési fantomok és a sebész készségszintjének felmérésére szolgáló adatgyűjtő rendszerek gyártását. Az előadást az orvosi és ipari robotika szabványosítási és biztonsági kérdéseivel kapcsolatos néhány gondolat zárta.

Az előadások után a vendégek megtekinthették és kipróbálhatták a robotikai központ infrastruktúráját és az aktuális kutatási projektek bemutatóit. Használhatták a da Vinci teleoperációs robotot egy egyszerű gyakorlatban, és láthatták a KUKA LBR iiwa kollaboratív robotot, amely ultrahangos méréseket végez autonóm módon egy mellfantomon, amelynek célja az emlő-konzerváló műtétek sikerességének növelése. Az ipari robotika virtuális valóságon alapuló oktatásának egyik elemeként a központ Fanuc robotját egy okostelefonon keresztül vezérelt labirintusban lehetett navigálni. A látogatók emellett láthatták, amint kisebb, együttműködő robotkarok egy fejlett 3D-s látórendszer segítségével tárgyakat szednek ki. A rendezvényt élénk eszmecsere követte, ahol a technikai kérdések mellett a robotika társadalmi-gazdasági vonatkozásai is szóba kerültek. Az Egyetemi Kutatási, Innovációs és Szolgáltató Központ várja a kutatási témák iránt érdeklődő hallgatókat, és nyitott más vezető intézetekkel és ipari partnerekkel való K+F együttműködések kialakítására is.